Írások műfajok szerint
Önéletírások
Csatkai Endre: „Bartók Béla soproni vonatkozásai”, Sopronvármegye, 1922. május 7., 3.
„Bartók Béla”, in Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja. Budapest: Világosság, 1911, 292.
„Biographische Skizzen moderner Musiker XXIX. Béla Bartók (Selbstbiographie)”, Musikpädagogische Zeitschrift, Organ des Österreichischen Reichsverbandes, VIII/11–12 (1918. november–december), 97–99.
„Béla Bartók (Selbstbiographie)”, Rheinische Musik- und Theaterzeitung, XX/5–6 (1919. február 8.), 1–2.
„Béla Bartók, Selbstbiographie”, Musikblätter des Anbruch, III/5 (1921, 1. März-Heft, Sonderheft Béla Bartók), 87–90.
„Önéletrajzom”, Magyar Írás, I/2 (1921. május), 33–36. (Kristóf Károly fordítása)
„Bartók Béla (Önéletrajz)”, in Az Est Hármaskönyve. Lexikon az újságolvasó számára. Budapest: Az Est Lapkiadó Rt., 1923, 77–84. (Bartók által készített magyar fordítás)
„Küzdelmes út a harcoktól az elismerésig…”, Színházi Élet, XVIII/51 (1927. december 18–25.), 49–51. (az Önéletrajzom rövidített változata)
„Three Musicians Write of Their Activities in America. Béla Bartók. »I Salute the Valiant Belgian People«”, Belgium, V/12 (1945), 563–564.
Béla Bartók: The Ten Easy Pieces For Piano, with a short autobiography of the composer from his own manuscript. London, ©1950, Liber-Southern Ltd., [1.]
Műelemzések
„Kossuth. Szinfóniai költemény. Írta Bartók Béla”, Zeneközlöny, II/6 (1904. január 11.), 82–7.
„Symphonic Poem – »Kossuth« – Béla Bartók (1881)”, Hallé Concert Society Saison 1903–04 (Manchester, Free Trade Hall, 1904. február 18-i hangverseny műsorfüzete), 506–511.
„Béla Bartók. Suite für Orchester. (Analyse vom Komponisten.)”, Wiener Konzert-Verein. Saison 1905/6. Novitäten Konzert. Wien: Druck und Verlag von Stern & Steiner, 1905 (Bécs, Grosser Musikvereins-Saal, 1905. november 29-i hangverseny műsorfüzete), 5–8.
„Bartók B.: I. szvit nagy zenekarra (op. 3.)”, Zeneközlöny, VII/6 (1908. december 19), 67–70.
„Bartók: II. suite. Op. 4.”, Zeneközlöny, VIII/7 (1909. november 20), 89–92.
„Rhapsodie für Klavier und Orchester. Op. 1.”, Schweizerische Musikzeitung und Sängerblatt, I/17 (1910. május 18.), 184–185.
„Rhapsodie für Klavier und Orchester (Op. 1.) von Béla Bartók”, Die Musik, IX/16 (1909–1910, 2. Maiheft), 226–228.
„Béla Bartók, op. 1: Rhapsodie für Klavier und Orchester”, Signale für die Musikalische Welt, LXVIII/21 (1910. május 25.), 809–811.
„»A fából faragott királyfi«. A M. Kir. Operaház bemutatójához. II. A zeneszerző a darabjáról”, Magyar Színpad, XX/105 (1917. május 12.), 2.
„»A kékszakállú herceg vára«. Az Operaház újdonsága. I. Szerzők a darabjukról”, Magyar Színpad, XXI/143 (1918. május 24.), 1.
British Music Society (Liverpool Center). Thursday Evening, March 30th, 1922 at 8. M. Béla Bartok (The Eminent Hungarian Pianist-Composer) in a Pianoforte Recital of His Own Works (hangverseny műsorlap)
Cs. A.: „Az ötvenéves Budapest. A Filharmóniai Társaság mai rendkívüli díszhangversenye Pest, Buda, Óbuda egyesítésének félszázados évfordulója alkalmából”, Magyar Színpad, XXVI/324 (1923. november 19.), 1.
„Inhalt der Pantomime »Der Wunderbare Mandarin«”, in Béla Bartók: „Der Wunderbare Mandarin”. Musik aus der gleichnamigen Pantomime. Op. 19. Partitur. Wien, ©1927, Universal Edition U. E. 8909, [2.] (csak az 1928 októbere után forgalomba került példányokban)
„Bartók Béla: A csodálatos mandarin. Suite. Op. 19.”, Budapesti koncertélet 1. műsorszáma, Budapest (1928), Rózsavölgyi és Társa, 2. (az 1928. október 14-i főpróba és az 1928. október 15-i hangverseny műsorfüzete)
Béla Bartók: IV. Streichquartett. Wien, ©1929, Universal Edition U. E. 9788, W. Ph. V. 166, [2–4.] (az 1930. március után megjelent példányokban)
Új Magyar Zeneegyesület (UMZE) 1932. január 20-i hangverseny (Budapest, Zeneművészeti Főiskola nagyterme) műsorfüzetének melléklete, a szerző kézírásának fakszimiléje (a műsoron szereplő többi mű ismertetőjével együtt)
Vierundvierzig Duos für zwei Violinen Heft I–IV. Wien, ©1933, Universal Edition U. E. 10391–10394, [2.]
„Aufbau der »Musik für Saiteninstrumente«”, in Béla Bartók: Musik für Saiteninstrumente, Schlagzeug und Celesta. (Partitur). Wien, c1937, Universal Edition 10888, W. Ph. 201, [3.] l.
„Béla Bartók über sein neuestes Werk”, National Zeitung (Basel), 1938. január 13., 2–3.
„Bela Bartok Ungarn”, in III. Internationales Zeitgenössisches Musikfest Baden-Baden 22. bis 25. April 1938 (műsorfüzet), 23.
„Bartók Béla: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre”, in Filharmóniai Társaság „B” sorozat I. bérleti hangverseny (1938. október 31-i hangverseny a Magyar Királyi Operaházban, műsorfüzet), 9–10. (ismeretlen fordító magyar szövege)
„Bela Bartok à l’Orchestre de la Suisse romande. Analyse du »Deuxième Concerto« pour piano et orchestre de Bela Bartok, par son auteur”, La Radio (Lausanne), 1939. február 17., 280., 282.
Bartók Plays Bartók, Continental Records Con. no. 100, CLP 1001, [ca 1949], 1942. október 3-án vagy 5-én rögzített gramofonfelvételek (Continental Records, Set 102, 4006–8) első LP kiadása (lemezborító)
John N. Burk: „Béla Bartók: Concerto for Orchestra”, in Boston Symphony Orchestra Sixty-fourth Season 1944–1945, Concert Bulletin, Eight Programme, Friday afternoon, December 1 (műsorfüzet), 442., 444.
Béla Bartók: Seven Sketches, op. 9. New York, ©1950, E. B. Marks Music Corp. No. 12726–13, 3. (egyes zongoraműveinek tervezett albumához készült, feltehetően 1945-ben keletkezett szerzői előszó részlete)
„Concerto for Two Pianos with Orchestral Accompaniment”, in Robert C. Bagar és Louis Biancolli: The Concert Companion. The Complete Guide to Orchestral Music. New York: McGraw-Hill, 1947, 1. kötet, 22.
Béla Bartók: The Ten Easy Pieces For Piano, with a short autobiography of the composer from his own manuscript. London, ©1950, Suvini Zerboni, [2.]
Az új magyar zenéről, műzene és népzene viszonyáról
„A magyar zenéről”, Aurora, I/3 (1911. március), 126–128.
„Über die magyarische Musik”, Der Merker, VII/21 (1916. november 1.), 757–758.
„Der Einfluss der Volksmusik auf die heutige Kunstmusik”, Melos, I/17 (1920. október 16.), 384–386.
„Kodály Zoltán”, Nyugat, XIV/3 (1921. február 1.), 235–236.
„The Relation of Folk-Song to the Development of the Art Music of Our Time”, The Sackbut, II/1 (1921. június), 5–11. (Brian Lunn fordítása)
„Della musica moderna in Ungheria”, Il Pianoforte, II/7 (1921. július 15.), 193–197.
„The Development of Art Music in Hungary”, The Chesterian, New Series, 20 (1922. január), 101–107.
„U źródeł muzyki ludowej” [A népzene forrásainál], Muzyka, II/6 (1925. június), 230–233.
„O wpływie muzyki wiejskiej na twórczość artystyczna” [A népzene hatása a művészi alkotásra], Muzyka, IV/6 (1927. június), 256–259.
„Magyar népzene és új magyar zene”, Zenei Szemle, XII/3–4 (1928. március–április), 55–58. (Szabolcsi Bence fordítása)
„The Folk Songs of Hungary”, Pro Musica Quarterly, VII/1 (1928. október), 28–35.
„The National Temperament in Music”, The Musical Times, No. 1030, vol. 69 (1928. december 1.), 1079.
„Der Einfluss der Volksmusik auf die heutige Kunstmusik”, Melos, IX/2 (1930. február), 66–67.
„Volksmusik und ihre Bedeutung für die neuzeitliche Komposition”, Mitteilungen der Österreichischen Musiklehrerschaft, 1932, 2 (március–április), 6–10.; 3 (május–június), 5–10.
„Mi a népzene?”, „A parasztzene hatása az újabb műzenére”, „A népzene jelentőségéről”, Új Idők, XXXVII/20 (1931. május 10.), 626–627.; XXXVII/23 (1931. május 31.), 718–719.; XXXVII/26 (1931. június 21.), 818–819.
„Mi a népzene?”, „A parasztzene hatása az újabb műzenére”, „A népzene jelentőségéről”, Magyar Minerva, II/7 (1931. szeptember 15.), 193–195.; II/8 (1931. október 15.), 225–228.; II/9 (1931. november 15.), 257–259.
„Muzica populară şi însemnătatea ei pentru compoziţia modernă” [A népzene és jelentősége az újkori zeneszerzésben], Revista Fundaţiilor Regale, I/6 (1934. június), 111–121. (Constantin Brăiloiu fordítása)
„Hungarian Music”, American Hungarian Observer, 1944. június 4., 3. és 7.
„Musica popular y culta en Hungria”, Nuestra Musica, I/1 (1946. március), 14–19.
Zenetörténeti kérdésekről, kortársakról
„Strauss: Sinfonia Domestica (Op. 53.)”, Zeneközlöny, III/10 (1905. február 13.), 137–143.
„Elektra. Strauss Richard operája. Bemutató előadás a m. kir. operaházban 1910. március 11-én”, A zene, II/4 (1910. április), 57–58.
„Delius-bemutató Bécsben”, Zeneközlöny, IX/11 (1911. április 1.), 340–342.
„Liszt zenéje és a mai közönség”, Népművelés, VI/17–18 (1911. október 15.), 359–362.
„Liszt zenéje és a mai közönség”, Zeneközlöny, IX/18 (1911. október 20.), 556–560.
„A clavecinre írt művek előadása”, Zeneközlöny, X/7 (1912. január 5.), 226–227.
„Das Problem der neuen Musik”, Melos, I/5 (1920. április 16.), 107–110.
„Hungary in the Throes of Reaction”, Musical Courier, LXXX/18 (1920. április 29), 42–43.
„Kodály’s New Trio a Sensation Abroad”, Musical Courier, LXXXI/8 (1920. augusztus 19.), 5., 19.
„Arnold Schönbergs Musik in Ungarn”, Musikblätter des Anbruch, II/20 (1920, 2. Dezember-Heft): 647–648.
„To Celebrate the Birth of the Great Bonn Composer, Dohnányi Gives Ten Beethoven Recitals in Budapest”, Musical Courier, LXXXI/26 (1920. december 23.), 7.
„Schönberg and Stravinsky Enter »Christian-National« Budapest without Bloodshed”, Musical Courier, LXXXII/8 (1921. február 24.), 7., 51.
„New Kodály Work Raises Storm of Critical Protest”, Musical Courier, LXXXII/13 (1921. március 31.), 6., 12.
„Budapest Sorely Misses Dohnanyi”, Musical Courier, LXXXII/21 (1921. május 26.), 47.
„Lettera da Budapest”, Il Pianoforte, II/5 (1921. május 15.), 153–154.
„Budapest Welcomes Dohnanyi’s Return”, Musical Courier, LXXXIII/2 (1921. július 14.), 37.
„Lettera da Budapest”, Il Pianoforte, II/9 (1921. szeptember 15.), 277–278.
„Two Unpublished Liszt Letters to Mosonyi”, The Musical Quarterly, VII/4 (1921. október), 520–526.
„Bartók Béla – Thomán Istvánról”, Zenei Szemle, XI/3 (1927. január), 93–95.
„Bartók Béla, oroszországi útjáról”, Zenei Szemle, XIII/2 (1929), 10–14.
„Liszt-problémák”, in Liszt a miénk! Liszt Ferenc szimbolikus sírja javára sajtó alá rendezte a Liszt növendékek emlékbizottsága. Budapest: Dante, 1936, 53–67.; különnyomat: Budapest: Hornyánszky V. Rt. Könyvnyomda, 1936.
„Liszt Ferenc. Székfoglaló a M. Tud. Akadémiában”, Nyugat, XXIX/3 (1936. március), 171–179.
„Liszt Ferenc. Bartók Béla székfoglalójának kivonata”, Akadémiai Értesítő, XLVI/462 (1936. január–május), 29–34.
„A propos du Jubilé Liszt”, La Revue Musicale, XVII/167 (1936. július–augusztus), 1–4.
„A gépzene”, Szép Szó, 11. (IV. kötet, 1. füzet, 1937. február), 1–11.
Vitaírások, bírálatok, javaslatok, nyilatkozatok
Bartók Béla–Kodály Zoltán: „Az új egyetemes magyar népdalgyűjtemény tervezete”, Ethnographia, XXIV/5 (1913. október), 313–316.
Bartók Béla–Kodály Zoltán: „Az Egyetemes Népdalgyűjtemény tervezete”, A Kisfaludy-Társaság Évlapja, Új folyam XLVIII, 1913–1914. Budapest: Franklin Társulat, 1914, 373–377.
„Bartók Béla és Kodály Zoltán előterjesztése a véleményes jelentésekre”, A Kisfaludy-Társaság Évlapja, Új folyam XLVIII, 1913–1914. Budapest: Franklin Társulat, 1914, 381–382.
„Observări despre muzica poporală românească” [Megjegyzések a román népzenéről], Convorbiri literare, XLVIII/7–8 (1914. július–augusztus), 703–709.
„Bartók válasza Hubay Jenőnek”, Szózat, II/125 (1920. május 26), 2.
„Aki nem tud arabusul…”, Szózat, III/32 (1921. február 10.), 4.
„Zum Problem »Klavier«. Rundfragebeantwortungen”, Musikblätter des Anbruch, IX/8–9 (1927. október–november), 390.
„La discussion générale. Extraits des procès-verbaux du Comité Permanent des Lettres & des Arts. Musique et Film” és „Resolutions adoptées par le Comité Permanent des Lettres et des Arts”, in Les Arts et les Lettres à la Société des Nations. Première Session du Comité Permanent des Lettres et des Arts, Supplément au no. 7–8 du Bulletin de la Cooperation Intellectuelle. Paris: Institut International de Coopération Intellectuelle, [1931], 27–30.
„Propositions de M. Bela Bartok concernant les éditions de textes authentiques (Urtextausgaben) des oeuvres musicales et les éditions en facsimile des manuscrits d’oeuvre musicales”. In: Comité permanent des lettres et des arts, 2.ème session, convoquée á Francfort du 12 au 14 mai 1932 jegyzőkönyve
„Cigányzene? Magyar zene? (Magyar népdalok a német zeneműpiacon)”, Ethnographia, XLII/2 (1931), 49–62.; különnyomata: Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 1931.
„Über die Herausgabe ungarischer Volkslieder”, Ungarische Jahrbücher, XI/3 (1931. július), 191–205.; különnyomata: Ungarische Bibliothek (hrsg. Julius von Farkas). Berlin–Leipzig: Walter de Gruyter, 1931.
„Möller Heinrich. Ungarische Volkslieder. Das Lied der Völker. Bd. 12. Mainz, B. Schotts Söhne”, Zeitschrift für Musikwissenschaft, XIII/11–12 (1931. augusztus–szeptember), 580–582.; különnyomata: Leipzig: Breitkopf und Härtel, 1931.
„Nochmals: Über die Herausgabe ungarischer Volkslieder”, Zeitschrift für Musikwissenschaft, XIV/3 (1931. december), 179.
„Gegenantwort an Heinrich Möller”, Ungarische Jahrbücher, XII/1–2 (1932. április), 130–131.; különnyomata: Ungarische Bibliothek (hrsg. Julius von Farkas). Berlin–Leipzig: Walter de Gruyter, 1932.
„Bela Bartok Replies to Percy Grainger”, The Music News (Chicago), 1934. január 19., 9.
„A Kisfaludy Társaság nem siet a válasszal. Hány tévedés fér el egy kis Greguss-érem alatt?”, Népszava, 1936. január 3., 4.
„Réponse à une attaque roumaine”, Archivum Europae Centro-Orientalis, II/3–4 (Budapest, 1936), 233–244.; különnyomat, egybekötve a „La musique populaire des hongroise et des peuples voisins” c. cikkel: Études sur l’Europe Centre-Orientale / Ostmitteleuropäische Bibliothek 5. (szerk. Lukinich Imre). Budapest, 1937, 37–48.
„Nachwort zu dem »Volksmusik der Magyaren und der benachbarten Völker« – Antwort auf einen rumänischen Angriff”, Ungarische Jahrbücher, XVI/2–3 (1936. február), 276–284. és különnyomata.
„Válasz Petranuék támadására”, Szép Szó, 13 (IV. kötet. 3. füzet, 1937. április–május), 263–272. és különnyomata.
„Opinions sur l’orientation technique, esthétique et spirituelle de la Musique Contemporaine. Opinion de M. Bela Bartók (Varsovie)”, La Revue Internationale de Musique, I/3 (1938. július–szeptember), 452–453.
„Some Linguistic Observations”, Tempo, 14 (1946. március), 5–7.
„Despre muzica populară românească” [A román népzenéről], Muzică şi poezie, I/12 (1936. október), 19–23.
„Musique et chanson populaires”, Acta Musicologica, VIII/3–4 (1936. július–december), 97–101.
„»Népzene és népdalok«”, Szép Szó, 10 (III. kötet, 3. füzet, 1936. december), 274–278.
„Hongrie”, La Revue Musicale, [XIX/187], Numéro Special, Hommage à Maurice Ravel (1938. december), 436. (244).
In Homage to Sir Henry Wood. A World Symposium. London: The Performing Right Society, 1944, 36.
Előszavak, magyarázatok saját műveinek kottakiadásaihoz
Bartók Béla–Kodály Zoltán: Magyar népdalok énekhangra zongorakísérettel. Budapest, [1906], Rozsnyai B.K., 3., 26–27.
10 leichte Klavierstücke / Tíz könnyű zongoradarab. Budapest, [1909], Rozsnyai R. K. 293, [3.]
14 zongoradarab op. 6 / 14 Bagatellen op. 6. Budapest, [1909], Rozsnyai R. K. 338, 3.
Zongoraiskola, írták Bartók Béla, Reschofsky Sándor. Budapest, [1913], Rózsavölgyi R. és Tsa. 3635, 1.
„Bemerkungen zu Bartók’s Klavierkonzert / Notes on Bartók’s Piano Concerto”, in Béla Bartók: Konzert für Klavier und Orchester / Concerto pour piano et orchestre / Concerto for Piano and Orchestra. Partitur. Wien, 1927, Universal Edition U. E. 8777, [2.]
Bartók Béla–Kodály Zoltán: Magyar népdalok énekhangra zongorakísérettel. Második, átnézett kiadás. Budapest, [1933], Rozsnyai R.K. 1584, 2., 24–25.
Bartók Béla–Kodály Zoltán: Magyar népdalok énekhangra zongorakísérettel. Második, átnézett kiadás. Budapest, [1938], Rózsavölgyi és Társa R.K. 1584, 2., 24–25.
„Preface / Préface / Előszó” és „Notes / Notes / Jegyzetek”, in Béla Bartók: Mikrokosmos. 153 Progressive Piano Pieces in Six Volumes. London–New York, ©1940, Boosey & Hawkes H. 15196, 15197, 15192, 15191, 15189, 15187, [5–7.], [2–4.], [4–6.], [3–5.], [31–32.], [52.], [38–39.], [44.]
„Note”, in Béla Bartók: Concerto for Violin and Orchestra. Reduction for Violin and Pianoforte by the Composer. London, ©1941, Hawkes & Son B. & H. 8296, [1.]
Béla Bartók: Sonata for Two Pianos and Percussion. London, ©1942, Hawkes & Son B. & H. 8675, [3–4.]
Előszavak, magyarázatok más szerzők műveinek kottakiadásaihoz
Bach–Bartók: „Wohltemperirtes Klavier”. 48 preludium és fuga fokozatos összeállításban, ujjrenddel, előadási jelekkel és jegyzetekkel ellátta Bartók Béla. Budapest, [1908], Rozsnyai R.K. 246, 3, 54–55.
Előszó, Jelmagyarázat és jegyzetek a Zongoraszonáták instruktív kiadásához (válogatás: op. 2/1, op. 10/1, op. 13)
Sonaten für Pianoforte von L. van Beethoven / L. van Beethoven Zongoraszonátái [megjelent: op. 2/1–3, op. 7, op. 10/1–3, op. 13, op. 14/1–2, op. 22, op. 26, op. 27/1–2, op. 28, op. 31/1–3, op. 49/1–2, op. 53, op. 57, op. 78, op. 79, op. 90]. A kiadást átnézte / die Ausgabe revidiert von Bartók Béla. Budapest, [1909–1912], Rózsavölgyi R. és Tsa. 3281–85, 3318–22, 3377–82, 3515–23
Bach–Bartók: „Wohltemperirtes Klavier”. 48 preludium és fuga fokozatos összeállításban, ujjrenddel, előadási jelekkel és jegyzetekkel ellátta Bartók Béla. Második, átdolgozott kiadás. Budapest, [1913], Rozsnyai R.K. 246, 3, 54–55.
Bach–Bartók: Könnyű kis zongoradarabok (Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach című műből). Az elemi zongorajáték gyakorlati tananyaga 3. Budapest, [1916], cop. 1924, Rózsavölgyi és Társa R. & Co. 3681, 2–3.
A zongorairodalom remekműveiből / Aus den Meisterwerken der Klavierliteratur. Scarlatti-Couperin-Rameau etc. Revid. Béla Bartók. Scarlatti I–II. füzet / Heft I–II. Budapest, [1921, 1924], Rozsnyai R.K. 1641, 1651.
A zongorairodalom remekműveiből / Aus den Meisterwerken der Klavierliteratur. Scarlatti-Couperin-Rameau etc. Revid. Béla Bartók. Couperin I–II. füzet / Heft I–II. Budapest, [1924], Rozsnyai R.K. 1641, 1642.
„Editor’s Note”, in Béla Bartók: XVII and XVIII Century Italian Cembalo and Organ Music, Transcribed for Piano [11 füzetes sorozat, Marcello, Rossi, della Ciaia, Frescobaldi, Zipoli művei]. New York, ©1930, Carl Fischer CC 25268–25278, [2.]
Tudományos dolgozatok a népzenéről
„Székely balladák”, Ethnographia, XIX/1 (1908. január), 43–52.; XIX/2 (1908. március), 105–115.
„Dunántúli balladák”, Ethnographia, XX/5 (1909. október), 301–305.
„A hangszeres zene folkloreja Magyarországon”, Zeneközlöny, IX/5 (1911. január), 141–148.; IX/7 (1911. február), 207–213.; IX/10 (1911. március), 309–312.; X/19 (1912. április), 601–604.
„A magyar nép hangszerei”, Ethnographia, XXII/5 (1911. október), 305–310.; XXIII/2 (1912. március), 110–114.
„A hunyadi román nép zenedialektusa”, Ethnographia, XXV/2 (1914. március), 108–115.
„A Biskra-vidéki arabok népzenéje”, Szimfónia, I/12–13 (1917. szeptember), 308–323.
„Primitív népi hangszerek Magyarországon”, Zenei Szemle, I/9 (1917. november), 273–5.; I/10 (1917. december), 311–315.
„Die Melodien der madjarischen Soldatenlieder”, Historisches Konzert am 12. Jänner 1918… veranstaltet von der Musikhistorischen Zentrale des k. u. k. Kriegsministeriums…, künstler. Leitung: Dr. Bernhard Paumgartner (műsorfüzet, Universal Edition A. G., Wien), 36–42.
„Die Musikdialekt der Rumänen von Hunyad”, Zeitschrift für Musikwissenschaft, II/6 (1920. március), 352–360.
„Die Volksmusik der Araber von Biskra und Umgebung”, Zeitschrift für Musikwissenschaft, II/9 (1920. június), 489–522.
„Előljáró beszéd” és „Zenei jelek magyarázata”, in Bartók Béla–Kodály Zoltán: Erdélyi Magyarság. Népdalok. Budapest: Népies Irodalmi Társaság, [1923], 5–10.
„Avant-propos” és „Explication des signes musicaux”, in Béla Bartók–Zoltán Kodály: Les Hongrois de Transylvanie. Chansons populaires. Budapest: Société de Littérature Populaire, [1923], 5–10.
„Preface” és “Explanation of the musical signs”, in Béla Bartók–Zoltán Kodály: Transylvanian Hungarians. Folksongs. Budapest: Popular Literary Society, [1923], 5–10.
„Hungarian Peasant Music”, The Musical Quarterly, XIX/3 (1933. július), 267–287. (Theodor Baker fordítása)
Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje. Népszerű Zenefüzetek 3. Szerk. Molnár Antal. Budapest: Somló Béla kiadása, 1934.
„Die Volksmusik der Magyaren und der benachbarten Völker”, Ungarische Jahrbücher, XV/2–3 (1935. augusztus), 194–258.; különnyomat: Ungarische Bibliothek (szerk. Farkas Gyula). Berlin–Leipzig: Walter de Gruyter, 1935.
„Miért gyűjtünk népzenét?”, Válasz, II/7–8 (1935. július–augusztus), 397–400.
„La musique populaire des Hongrois et des Peuples Voisins”, Archivum Europae Centro-Orientalis, II/3–4 (Budapest, 1936), 197–232.; különnyomat, egybekötve a „Réponse à une attaque roumaine” c. cikkel: Études sur l’Europe Centre-Orientale / Ostmitteleuropäische Bibliothek (szerk. Lukinich Imre). Budapest, 1937.
„Dialectul muzical al românilor din Hunedoara”, Muzică şi Poezie, I/4 (1936. február), 6–14. (Constantin Brăiloiu fordítása)
„Miért gyűjtünk népzenét?”, Magyar Dal, XLI/2 (1936. március), 2–4.
„Miért gyűjtünk népzenét?”, in Az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Évkönyve az 1934/35-iki tanévről. Szerk. Dr. Isoz Kálmán. Budapest: Az Orsz. M. Kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kiadása, 1935, 3–7., és különnyomata.
„Népzenegyűjtés”, Apollo, II/4 (1936), 31–39.
Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? A zenei folklore törvénykönyve. Népszerű zenefüzetek 5. Szerk. Molnár Antal. Budapest: Somló Béla kiadása, 1936.
„Muzica populară românească şi cea maghiară” [A román és a magyar népzene], Muzică şi Poezie, I/9–10 (1936. július–augusztus), 18–44. (Constantin Brăiloiu román fordítása, a magyar és román népzene kapcsolatával foglalkozó részletek)
„Az úgynevezett bolgár ritmus”, Énekszó, V/6 (1938. május 15.), 537–541.
Ismeretterjesztő írások a népzenéről
„Ungarische Bauernmusik”, Musikblätter des Anbruch, II/11–12 (1920. június), 422–424.
„La Musique populaire Hongroise”, La Revue Musicale, II [recte: III]/1 (1921. november 1.), 8–22. (Gyergyai Albert fordítása)
„Węgierska muzyka ludowa” [Magyar népzene], Muzyka, VI/4 (1929), 201–202.
„The Peasant Music of Hungary”, Musical Courier, CIII/11 (1931. szeptember 12.), 6., 22.
„Slovak Peasant Music”, Musical Courier, CIII/13 (1931. szeptember 26.), 6.
„Zum Kongress für Arabische Musik – Kairo 1932”, Zeitschrift für vergleichende Musikwissenschaft, I/2 (1933), 46–48.
„Ungarische Volksmusik”, Schweizerische Sängerzeitung, XXIII/2 (1933. január 15.), 13–14.; XXIII/3 (1933. február 1.), 21–22.; XXIII/4 (1933. február 15.), 31–32.; különnyomata: Bern: Unionsdruckerei, 1933.
„Rumänische Volksmusik”, Schweizerische Sängerzeitung, XXIII/17 (1933. szeptember 1.), 141–142.; XXIII/18 (1933. szeptember 15.), 148–149.; XXIII/20 (1933. október 15.), 168–169.; különnyomata: Bern: Unionsdruckerei, 1933.
Buzavirág. Magyar népi férfikórus gyűjtemény Bartók Béla előszavával. Szerk. Arany Sándor. Tornalja: Kazinczy könyv- és lapkiadó szövetkezet, 1935, [1.]
„Muzica populară românească”, Muzică şi Poezie, I/5 (1936. március), 18–22. (Constantin Brăiloiu fordítása)
Halk müziği Hakkɪnda. Bela Bartok’un 3 konferansɪ [A népzenéről. Bartók Béla három előadása]. Ankara Halkevi Neşriyatɪ Büyük Boy No. 8. Ankara: Receb Ulusoğlu, 1936.
„Népdalgyűjtés Törökországban”, Nyugat, XXX/3 (1937. március), 173–181.
„Collecting Folksongs in Anatolia”, Hungarian Quarterly, III/2 (Summer 1937), 337–346., és különnyomata.
„Muzyka cygańska na tle rdzennej muzyki węgierskiej” [Cigányzene az őshonos magyar zene hátterében], Muzyka, XIV/6 (1937), 189–191.
Béla Bartók: Scrieri mărunte despre muzica populară românească [Kisebb írások a román népzenéről]. Adunate şi traduse de [összegyűjtötte és fordította] Constantin Brăiloiu. Bucureşti, 1937.
„Parry Collection of Yugoslav Folk Music”, The New York Times, 1942. június 28., 6.
„A régi magyar népzenéről”, in Emlékkönyv Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára, szerk. Gunda Béla. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság, 1943, 5–8. (Szabolcsi Bence közreadása Bartók Ungarische Volksmusik és Neue Ergebnisse der Volksmusikforschung in Ungarn c. írásainak részleteiből)
Lexikoncikkek
„Hungarian Musical Instruments”, in A Dictionary of Modern Music and Musicians, ed. A. Eaglefield-Hull. London: J. M. Dent & Sons, 1924, 243–244.
„Hungarian Folk-Music”, in A Dictionary of Modern Music and Musicians, ed. A. Eaglefield-Hull.. London: J. M. Dent & Sons, 1924, 243.
„Rumanian Folk-Music”, in A Dictionary of Modern Music and Musicians, ed. A. Eaglefield-Hull. London: J. M. Dent & Sons, 1924, 426–427.
„Slovak Folk-Music”, in A Dictionary of Modern Music and Musicians, ed. A. Eaglefield-Hull. London: J. M. Dent & Sons, 1924, 460–461.
„Rumänische Volksmusik”, in Das Neue Musiklexikon, hrsg. Alfred Einstein. Berlin: Max Hesse’s Verlag, 1926, 546–547.
„Slowakische Volksmusik”, in Das Neue Musiklexikon, hrsg. Alfred Einstein. Berlin: Max Hesse’s Verlag, 1926, 603.
„Ungarische Musikinstrumente”, in Das Neue Musiklexikon, hrsg. Alfred Einstein. Berlin: Max Hesse’s Verlag, 1926, 657–659.
„Ungarische Volksmusik”, in Das Neue Musiklexikon, hrsg. Alfred Einstein. Berlin: Max Hesse’s Verlag, 1926, 659.
„Magyar népi hangszerek”, in Zenei Lexikon, szerk. Szabolcsi Bence és Tóth Aladár. Budapest: Győző Andor, 1930–1931. II. kötet, 58–63.
„Román népzene”, in Zenei Lexikon, szerk. Szabolcsi Bence és Tóth Aladár. Budapest: Győző Andor, 1930–1931. II. kötet, 419–420.
„Szlovák népzene”, in Zenei Lexikon, szerk. Szabolcsi Bence és Tóth Aladár. Budapest: Győző Andor, 1930–1931. II. kötet, 571–572.
„Magyar népzene”, in Révai Nagy Lexikona, XXI. kötet (kiegészítés: A–Z). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., 1935, 571–572.
„Román népzene”, in Révai Nagy Lexikona, XXI. kötet (kiegészítés: A–Z). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., 1935, 725–726.
„Szlovák népzene”, in Révai Nagy Lexikona, XXI. kötet (kiegészítés: A–Z). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., 1935, 776–777.
„Muzica populară românească” [Román népzene], Muzică şi Poezie, I/6 (1936. április), 21–24. (Constantin Brăiloiu fordítása)
„Muzica populară românească” [Román népzene], Muzică şi Poezie, I/6 (1936. április), 24. (Constantin Brăiloiu fordítása)
„Szabolcsi, Bence (Benedikt)”, in The Universal Jewish Encyclopedia, szerk. Isaac Landman. New York: The Universal Jewish Encyclopdia, Inc., 1943, 10. kötet, 138.
Összehasonlító népzenetudomány
„Az összehasonlító zenefolklore”, Új Élet. Népművelés, VII/1–2 (1912. január), 109–114.
„Les Recherches sur le Folklore musicale en Hongrie”, in Art Populaire. Travaux artistiques et scientifiques du 1er Congrès international des arts populaires, Prague 1928. Paris: Editions Duchartres, 1931. II. kötet, 127–128.
„Zenefolklore-kutatások Magyarországon”, Zenei Szemle, XIII/1 (1929), 13–15.
„Magyarországi népzenei kutatások”, Ethnographia, XL/1 (1929), 3–9.
„Magyarországi népzenei kutatások”, in Az 1928. évi prágai nemzetközi népművészeti kongresszuson benyújtott jelentések a magyar népművészetről. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1929, 44–51.
„Cercetările de folklor muzical in Ungaria” [Zenefolklór kutatások Magyarországon], Muzică şi Poezie, I/12 (1936. október), 18–19. (Constantin Brăiloiu román fordítása)
„Neue Ergebnisse der Volksliedforschung in Ungarn”, Anbruch (Monatsschrift für moderne Musik), XIV/2–3 (1932. február–március), 37–42., és különnyomat.
„Race Purity in Music”, Modern Music, XIX/3 (1942. március–április), 153–155.
„Race Purity in Music”, Tempo, 8 (1944. szeptember), 2–3.
„Race Purity in Music”, Horizon, 60 (1944. december), 403–406.
A népzenekutatás elvi és gyakorlati problémái
Bartók Béla–Kodály Zoltán: „Fölhívás a magyar közönséghez”, [1906]
„Musikfolklore”, Musikblätter des Anbruch, I/3–4 (1919. december), 102–106.
„Népdalkutatás és nacionalizmus”, Tükör, V/3 (1937. március), 166–168.
„Badáni o lidových písních a nacionalismus” [Népdalkutatás és nacionalizmus], Rytmus, II/9–10 (1937. április–május), 95–96. (M. F. cseh fordítása)
„Du lied populaire au nationalisme / Volksliedforschung und Nationalismus”, La Revue Internationale de Musique, I/4 (1938. október–november), 609–615.
„Diversity of Material Yielded Up in Profusion in European Meltingpot”, Musical America, 1943, 1 (január 10.), 27. (ismeretlen fordító angol szövege)