„Az úgynevezett bolgár ritmus”, Énekszó, V/6 (1938. május 15.), 537–541.
„Bartók Béla: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre”, in Filharmóniai Társaság „B” sorozat I. bérleti hangverseny (1938. október 31-i hangverseny a Magyar Királyi Operaházban, műsorfüzet), 9–10. (ismeretlen fordító magyar szövege)
„Népdalkutatás és nacionalizmus”, Tükör, V/3 (1937. március), 166–168.
„Népdalgyűjtés Törökországban”, Nyugat, XXX/3 (1937. március), 173–181.
„A gépzene”, Szép Szó, 11. (IV. kötet, 1. füzet, 1937. február), 1–11.
Halk müziği Hakkɪnda. Bela Bartok’un 3 konferansɪ [A népzenéről. Bartók Béla három előadása]. Ankara Halkevi Neşriyatɪ Büyük Boy No. 8. Ankara: Receb Ulusoğlu, 1936.
„»Népzene és népdalok«”, Szép Szó, 10 (III. kötet, 3. füzet, 1936. december), 274–278.
„Liszt Ferenc. Bartók Béla székfoglalójának kivonata”, Akadémiai Értesítő, XLVI/462 (1936. január–május), 29–34.
„Liszt Ferenc. Székfoglaló a M. Tud. Akadémiában”, Nyugat, XXIX/3 (1936. március), 171–179.
„Liszt-problémák”, in Liszt a miénk! Liszt Ferenc szimbolikus sírja javára sajtó alá rendezte a Liszt növendékek emlékbizottsága. Budapest: Dante, 1936, 53–67.; különnyomat: Budapest: Hornyánszky V. Rt. Könyvnyomda, 1936.
„Válasz Petranuék támadására”, Szép Szó, 13 (IV. kötet. 3. füzet, 1937. április–május), 263–272. és különnyomata.
„A Kisfaludy Társaság nem siet a válasszal. Hány tévedés fér el egy kis Greguss-érem alatt?”, Népszava, 1936. január 3., 4.
Buzavirág. Magyar népi férfikórus gyűjtemény Bartók Béla előszavával. Szerk. Arany Sándor. Tornalja: Kazinczy könyv- és lapkiadó szövetkezet, 1935, [1.]
„Szlovák népzene”, in Révai Nagy Lexikona, XXI. kötet (kiegészítés: A–Z). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., 1935, 776–777.
„Román népzene”, in Révai Nagy Lexikona, XXI. kötet (kiegészítés: A–Z). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., 1935, 725–726.
„Magyar népzene”, in Révai Nagy Lexikona, XXI. kötet (kiegészítés: A–Z). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., 1935, 571–572.
Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? A zenei folklore törvénykönyve. Népszerű zenefüzetek 5. Szerk. Molnár Antal. Budapest: Somló Béla kiadása, 1936.
„Népzenegyűjtés”, Apollo, II/4 (1936), 31–39.
„Miért gyűjtünk népzenét?”, Magyar Dal, XLI/2 (1936. március), 2–4.
„Miért gyűjtünk népzenét?”, Válasz, II/7–8 (1935. július–augusztus), 397–400.
„Miért gyűjtünk népzenét?”, in Az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Évkönyve az 1934/35-iki tanévről. Szerk. Dr. Isoz Kálmán. Budapest: Az Orsz. M. Kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kiadása, 1935, 3–7., és különnyomata.
Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje. Népszerű Zenefüzetek 3. Szerk. Molnár Antal. Budapest: Somló Béla kiadása, 1934.
„A régi magyar népzenéről”, in Emlékkönyv Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára, szerk. Gunda Béla. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság, 1943, 5–8. (Szabolcsi Bence közreadása Bartók Ungarische Volksmusik és Neue Ergebnisse der Volksmusikforschung in Ungarn c. írásainak részleteiből)
Új Magyar Zeneegyesület (UMZE) 1932. január 20-i hangverseny (Budapest, Zeneművészeti Főiskola nagyterme) műsorfüzetének melléklete, a szerző kézírásának fakszimiléje (a műsoron szereplő többi mű ismertetőjével együtt)
„Mi a népzene?”, „A parasztzene hatása az újabb műzenére”, „A népzene jelentőségéről”, Magyar Minerva, II/7 (1931. szeptember 15.), 193–195.; II/8 (1931. október 15.), 225–228.; II/9 (1931. november 15.), 257–259.
„Mi a népzene?”, „A parasztzene hatása az újabb műzenére”, „A népzene jelentőségéről”, Új Idők, XXXVII/20 (1931. május 10.), 626–627.; XXXVII/23 (1931. május 31.), 718–719.; XXXVII/26 (1931. június 21.), 818–819.
„Cigányzene? Magyar zene? (Magyar népdalok a német zeneműpiacon)”, Ethnographia, XLII/2 (1931), 49–62.; különnyomata: Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 1931.
„Szlovák népzene”, in Zenei Lexikon, szerk. Szabolcsi Bence és Tóth Aladár. Budapest: Győző Andor, 1930–1931. II. kötet, 571–572.
„Román népzene”, in Zenei Lexikon, szerk. Szabolcsi Bence és Tóth Aladár. Budapest: Győző Andor, 1930–1931. II. kötet, 419–420.
„Magyar népi hangszerek”, in Zenei Lexikon, szerk. Szabolcsi Bence és Tóth Aladár. Budapest: Győző Andor, 1930–1931. II. kötet, 58–63.
„Magyarországi népzenei kutatások”, in Az 1928. évi prágai nemzetközi népművészeti kongresszuson benyújtott jelentések a magyar népművészetről. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1929, 44–51.
„Magyarországi népzenei kutatások”, Ethnographia, XL/1 (1929), 3–9.
„Zenefolklore-kutatások Magyarországon”, Zenei Szemle, XIII/1 (1929), 13–15.
„Bartók Béla, oroszországi útjáról”, Zenei Szemle, XIII/2 (1929), 10–14.
„Bartók Béla: A csodálatos mandarin. Suite. Op. 19.”, Budapesti koncertélet 1. műsorszáma, Budapest (1928), Rózsavölgyi és Társa, 2. (az 1928. október 14-i főpróba és az 1928. október 15-i hangverseny műsorfüzete)
„Magyar népzene és új magyar zene”, Zenei Szemle, XII/3–4 (1928. március–április), 55–58. (Szabolcsi Bence fordítása)
„Bartók Béla – Thomán Istvánról”, Zenei Szemle, XI/3 (1927. január), 93–95.
„Előljáró beszéd” és „Zenei jelek magyarázata”, in Bartók Béla–Kodály Zoltán: Erdélyi Magyarság. Népdalok. Budapest: Népies Irodalmi Társaság, [1923], 5–10.
„Bartók Béla és Kodály Zoltán előterjesztése a véleményes jelentésekre”, A Kisfaludy-Társaság Évlapja, Új folyam XLVIII, 1913–1914. Budapest: Franklin Társulat, 1914, 381–382.
Bartók Béla–Kodály Zoltán: „Az Egyetemes Népdalgyűjtemény tervezete”, A Kisfaludy-Társaság Évlapja, Új folyam XLVIII, 1913–1914. Budapest: Franklin Társulat, 1914, 373–377.
„Lettera da Budapest”, Il Pianoforte, II/9 (1921. szeptember 15.), 277–278.
A zongorairodalom remekműveiből / Aus den Meisterwerken der Klavierliteratur. Scarlatti-Couperin-Rameau etc. Revid. Béla Bartók. Couperin I–II. füzet / Heft I–II. Budapest, [1924], Rozsnyai R.K. 1641, 1642.
A zongorairodalom remekműveiből / Aus den Meisterwerken der Klavierliteratur. Scarlatti-Couperin-Rameau etc. Revid. Béla Bartók. Scarlatti I–II. füzet / Heft I–II. Budapest, [1921, 1924], Rozsnyai R.K. 1641, 1651.
Cs. A.: „Az ötvenéves Budapest. A Filharmóniai Társaság mai rendkívüli díszhangversenye Pest, Buda, Óbuda egyesítésének félszázados évfordulója alkalmából”, Magyar Színpad, XXVI/324 (1923. november 19.), 1.
„Küzdelmes út a harcoktól az elismerésig…”, Színházi Élet, XVIII/51 (1927. december 18–25.), 49–51. (az Önéletrajzom rövidített változata)
„Önéletrajzom”, Magyar Írás, I/2 (1921. május), 33–36. (Kristóf Károly fordítása)
„Bartók Béla (Önéletrajz)”, in Az Est Hármaskönyve. Lexikon az újságolvasó számára. Budapest: Az Est Lapkiadó Rt., 1923, 77–84. (Bartók által készített magyar fordítás)
„Aki nem tud arabusul…”, Szózat, III/32 (1921. február 10.), 4.
„Kodály Zoltán”, Nyugat, XIV/3 (1921. február 1.), 235–236.
„Bartók válasza Hubay Jenőnek”, Szózat, II/125 (1920. május 26), 2.
„»A kékszakállú herceg vára«. Az Operaház újdonsága. I. Szerzők a darabjukról”, Magyar Színpad, XXI/143 (1918. május 24.), 1.
„Primitív népi hangszerek Magyarországon”, Zenei Szemle, I/9 (1917. november), 273–5.; I/10 (1917. december), 311–315.
„»A fából faragott királyfi«. A M. Kir. Operaház bemutatójához. II. A zeneszerző a darabjáról”, Magyar Színpad, XX/105 (1917. május 12.), 2.
„A Biskra-vidéki arabok népzenéje”, Szimfónia, I/12–13 (1917. szeptember), 308–323.
Bach–Bartók: Könnyű kis zongoradarabok (Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach című műből). Az elemi zongorajáték gyakorlati tananyaga 3. Budapest, [1916], cop. 1924, Rózsavölgyi és Társa R. & Co. 3681, 2–3.
„A hunyadi román nép zenedialektusa”, Ethnographia, XXV/2 (1914. március), 108–115.
Zongoraiskola, írták Bartók Béla, Reschofsky Sándor. Budapest, [1913], Rózsavölgyi R. és Tsa. 3635, 1.
Bartók Béla–Kodály Zoltán: „Az új egyetemes magyar népdalgyűjtemény tervezete”, Ethnographia, XXIV/5 (1913. október), 313–316.
„Az összehasonlító zenefolklore”, Új Élet. Népművelés, VII/1–2 (1912. január), 109–114.
„A clavecinre írt művek előadása”, Zeneközlöny, X/7 (1912. január 5.), 226–227.
„A magyar nép hangszerei”, Ethnographia, XXII/5 (1911. október), 305–310.; XXIII/2 (1912. március), 110–114.
„A hangszeres zene folkloreja Magyarországon”, Zeneközlöny, IX/5 (1911. január), 141–148.; IX/7 (1911. február), 207–213.; IX/10 (1911. március), 309–312.; X/19 (1912. április), 601–604.
„Liszt zenéje és a mai közönség”, Zeneközlöny, IX/18 (1911. október 20.), 556–560.
„Liszt zenéje és a mai közönség”, Népművelés, VI/17–18 (1911. október 15.), 359–362.
„Delius-bemutató Bécsben”, Zeneközlöny, IX/11 (1911. április 1.), 340–342.
„A magyar zenéről”, Aurora, I/3 (1911. március), 126–128.
„Bartók Béla”, in Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja. Budapest: Világosság, 1911, 292.
„Béla Bartók, op. 1: Rhapsodie für Klavier und Orchester”, Signale für die Musikalische Welt, LXVIII/21 (1910. május 25.), 809–811.
„Elektra. Strauss Richard operája. Bemutató előadás a m. kir. operaházban 1910. március 11-én”, A zene, II/4 (1910. április), 57–58.
10 leichte Klavierstücke / Tíz könnyű zongoradarab. Budapest, [1909], Rozsnyai R. K. 293, [3.]
14 zongoradarab op. 6 / 14 Bagatellen op. 6. Budapest, [1909], Rozsnyai R. K. 338, 3.
Előszó, Jelmagyarázat és jegyzetek a Zongoraszonáták instruktív kiadásához (válogatás: op. 2/1, op. 10/1, op. 13)
Sonaten für Pianoforte von L. van Beethoven / L. van Beethoven Zongoraszonátái [megjelent: op. 2/1–3, op. 7, op. 10/1–3, op. 13, op. 14/1–2, op. 22, op. 26, op. 27/1–2, op. 28, op. 31/1–3, op. 49/1–2, op. 53, op. 57, op. 78, op. 79, op. 90]. A kiadást átnézte / die Ausgabe revidiert von Bartók Béla. Budapest, [1909–1912], Rózsavölgyi R. és Tsa. 3281–85, 3318–22, 3377–82, 3515–23
„Bartók: II. suite. Op. 4.”, Zeneközlöny, VIII/7 (1909. november 20), 89–92.
„Dunántúli balladák”, Ethnographia, XX/5 (1909. október), 301–305.
„Székely balladák”, Ethnographia, XIX/1 (1908. január), 43–52.; XIX/2 (1908. március), 105–115.
Bach–Bartók: „Wohltemperirtes Klavier”. 48 preludium és fuga fokozatos összeállításban, ujjrenddel, előadási jelekkel és jegyzetekkel ellátta Bartók Béla. Második, átdolgozott kiadás. Budapest, [1913], Rozsnyai R.K. 246, 3, 54–55.
Bach–Bartók: „Wohltemperirtes Klavier”. 48 preludium és fuga fokozatos összeállításban, ujjrenddel, előadási jelekkel és jegyzetekkel ellátta Bartók Béla. Budapest, [1908], Rozsnyai R.K. 246, 3, 54–55.
Bartók Béla–Kodály Zoltán: Magyar népdalok énekhangra zongorakísérettel. Második, átnézett kiadás. Budapest, [1938], Rózsavölgyi és Társa R.K. 1584, 2., 24–25.
Bartók Béla–Kodály Zoltán: Magyar népdalok énekhangra zongorakísérettel. Második, átnézett kiadás. Budapest, [1933], Rozsnyai R.K. 1584, 2., 24–25.
Bartók Béla–Kodály Zoltán: Magyar népdalok énekhangra zongorakísérettel. Budapest, [1906], Rozsnyai B.K., 3., 26–27.
Bartók Béla–Kodály Zoltán: „Fölhívás a magyar közönséghez”, [1906]
Csatkai Endre: „Bartók Béla soproni vonatkozásai”, Sopronvármegye, 1922. május 7., 3.
„Bartók B.: I. szvit nagy zenekarra (op. 3.)”, Zeneközlöny, VII/6 (1908. december 19), 67–70.
„Symphonic Poem – »Kossuth« – Béla Bartók (1881)”, Hallé Concert Society Saison 1903–04 (Manchester, Free Trade Hall, 1904. február 18-i hangverseny műsorfüzete), 506–511.
„Strauss: Sinfonia Domestica (Op. 53.)”, Zeneközlöny, III/10 (1905. február 13.), 137–143.
„Kossuth. Szinfóniai költemény. Írta Bartók Béla”, Zeneközlöny, II/6 (1904. január 11.), 82–7.