„Az úgynevezett bolgár ritmus”, Énekszó, V/6 (1938. május 15.), 537–541.
Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? A zenei folklore törvénykönyve. Népszerű zenefüzetek 5. Szerk. Molnár Antal. Budapest: Somló Béla kiadása, 1936.
„Népzenegyűjtés”, Apollo, II/4 (1936), 31–39.
„Miért gyűjtünk népzenét?”, Magyar Dal, XLI/2 (1936. március), 2–4.
„Miért gyűjtünk népzenét?”, Válasz, II/7–8 (1935. július–augusztus), 397–400.
„Miért gyűjtünk népzenét?”, in Az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Évkönyve az 1934/35-iki tanévről. Szerk. Dr. Isoz Kálmán. Budapest: Az Orsz. M. Kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kiadása, 1935, 3–7., és különnyomata.
„Muzica populară românească şi cea maghiară” [A román és a magyar népzene], Muzică şi Poezie, I/9–10 (1936. július–augusztus), 18–44. (Constantin Brăiloiu román fordítása, a magyar és román népzene kapcsolatával foglalkozó részletek)
„La musique populaire des Hongrois et des Peuples Voisins”, Archivum Europae Centro-Orientalis, II/3–4 (Budapest, 1936), 197–232.; különnyomat, egybekötve a „Réponse à une attaque roumaine” c. cikkel: Études sur l’Europe Centre-Orientale / Ostmitteleuropäische Bibliothek (szerk. Lukinich Imre). Budapest, 1937.
„Die Volksmusik der Magyaren und der benachbarten Völker”, Ungarische Jahrbücher, XV/2–3 (1935. augusztus), 194–258.; különnyomat: Ungarische Bibliothek (szerk. Farkas Gyula). Berlin–Leipzig: Walter de Gruyter, 1935.
Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje. Népszerű Zenefüzetek 3. Szerk. Molnár Antal. Budapest: Somló Béla kiadása, 1934.
„Hungarian Peasant Music”, The Musical Quarterly, XIX/3 (1933. július), 267–287. (Theodor Baker fordítása)
„Avant-propos” és „Explication des signes musicaux”, in Béla Bartók–Zoltán Kodály: Les Hongrois de Transylvanie. Chansons populaires. Budapest: Société de Littérature Populaire, [1923], 5–10.
„Preface” és “Explanation of the musical signs”, in Béla Bartók–Zoltán Kodály: Transylvanian Hungarians. Folksongs. Budapest: Popular Literary Society, [1923], 5–10.
„Előljáró beszéd” és „Zenei jelek magyarázata”, in Bartók Béla–Kodály Zoltán: Erdélyi Magyarság. Népdalok. Budapest: Népies Irodalmi Társaság, [1923], 5–10.
„Die Melodien der madjarischen Soldatenlieder”, Historisches Konzert am 12. Jänner 1918… veranstaltet von der Musikhistorischen Zentrale des k. u. k. Kriegsministeriums…, künstler. Leitung: Dr. Bernhard Paumgartner (műsorfüzet, Universal Edition A. G., Wien), 36–42.
„Primitív népi hangszerek Magyarországon”, Zenei Szemle, I/9 (1917. november), 273–5.; I/10 (1917. december), 311–315.
„Die Volksmusik der Araber von Biskra und Umgebung”, Zeitschrift für Musikwissenschaft, II/9 (1920. június), 489–522.
„A Biskra-vidéki arabok népzenéje”, Szimfónia, I/12–13 (1917. szeptember), 308–323.
„Dialectul muzical al românilor din Hunedoara”, Muzică şi Poezie, I/4 (1936. február), 6–14. (Constantin Brăiloiu fordítása)
„Die Musikdialekt der Rumänen von Hunyad”, Zeitschrift für Musikwissenschaft, II/6 (1920. március), 352–360.
„A hunyadi román nép zenedialektusa”, Ethnographia, XXV/2 (1914. március), 108–115.
„A magyar nép hangszerei”, Ethnographia, XXII/5 (1911. október), 305–310.; XXIII/2 (1912. március), 110–114.
„A hangszeres zene folkloreja Magyarországon”, Zeneközlöny, IX/5 (1911. január), 141–148.; IX/7 (1911. február), 207–213.; IX/10 (1911. március), 309–312.; X/19 (1912. április), 601–604.
„Dunántúli balladák”, Ethnographia, XX/5 (1909. október), 301–305.
„Székely balladák”, Ethnographia, XIX/1 (1908. január), 43–52.; XIX/2 (1908. március), 105–115.