Bartók írásainak jegyzékei
Szőllősy András: „Bibliográfia”, in Bartók Béla Összegyűjtött Írásai, közreadja Szőllősy András. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1966, 929–938.
Benjamin Suchoff: „Bibliography”, in Béla Bartók Essays. Selected and Edited by Benjamin Suchoff. London: Faber & Faber, 1976, 527–555.
Vera Lampert, László Somfai: „Béla Bartók: Writings”, in The New Grove Modern Masters: Bartók, Stravinsky, Hindemith. London: Macmillan, 1984, 89–92.
László Somfai: „Béla Bartók: Schriften”, in Die Musik in Geschichte und Gegenwart, neubearbeitete Auflage, herausgegeben von Ludwig Finscher. Kassel: Bärenreiter, 1994–2008, Personenteil, Bd. 2, 385–389.
„Primary sources: Bartók’s writings and other documents”, in Elliott Antokoletz, Paolo Susanni: Béla Bartók: A Research and Information Guide. Third Edition. New York and London: Routledge, 2011, 45–113.
„Bartók Béla írásai” in Tallián Tibor: Bartók Béla. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2016, 474–484.
Közreadások
Bartók Béla: Önéletrajz, írások a zenéről. A tanulmányokat összegyűjtötte Almárné Veszprémi Lili. Budapest: Egyetemi Nyomda, 1946
Bartók Béla: Önéletrajz, írások a zenéről. A bevezető tanulmányt írta Demény János. Budapest: Egyetemi Nyomda, 1946
Bartók Béla válogatott zenei írásai. Összeálíltotta Szőllősy András, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Szabolcsi Bence. Budapest: Magyar Kórus, 1948
Béla Bartók: Scritti sulla musica popolare, a cura di Diego Carpitella, Prefazione di Zoltán Kodály. Torino: Einaudi, 1955
Bartók Béla válogatott írásai. Összegyűjtötte és sajtó alá rendezte Szőllősy András. Budapest: „Művelt Nép” Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, 1956
Doumenta Bartókiana 1–4, herausgegeben von Denijs Dille, 5–6, herausgegeben von László Somfai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964–1980
Béla Bartók: Postrehy a názory. Bratislava: Štátne hudobné vydavateľstvo, 1965
Bartók Béla Összegyűjtött Írásai, közreadja Szőllősy András. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1966
Bartók: Sa vie et son œuvre. Publié sous la direction de Bence Szabolcsi. Paris: Boosey & Hawkes, Deuxièe édition remaniée 1968
Béla Bartók: Weg und Werk. Schriften und Briefe, herausgegeben von Bence Szabolcsi. Budapest: Corvina, 1957, 1972
Béla Bartók: Musiksprachen. Aufsätze und Vorträge, ed. Bence Szabolcsi. Leipzig: Philipp Reclam jun., 1972
Somfai László: „Bartók Béla nyilatkozata a ’progresszív zenei alkotásokról’”. Magyar Zene 16/2 (1975), 115–116.
Béla Bartók Essays. Selected and Edited by Benjamin Suchoff. London: Faber & Faber, 1976
Béla Bartók: Musique de la vie. Autobiographie, lettres et autres écrits, choisis, traduits et présentés par Philippe A. Autexier. Paris: Édition Stock, 1981
Béla Bartók. Musik-Konzepte, Heft 22, Herausgegeben von Heinz-Klaus Metzger und Rainer Riehn. München: edition text+kritik, 1981
Bartók és a szavak / Bartók et les mots / Bartók and Words, Arion 13. Szerkeszti / Publié par Somlyó György. Budapest: Corvina, 1982
Bartók Béla Írásai 1: Bartók Béla önmagáról, műveiről, az új magyar zenéről, műzene és népzene viszonyáról. Közreadja Tallián Tibor. Budapest: Zeneműkiadó, 1989
Béla Bartók: Éléments d’un autoportrait. Textes de Béla Bartók réunis, présentés et traduits parJean Gergely, bilingue hongrois-français. Paris: L’Asiathèque, 1995
Béla Bartók: Studies in Ethnomusicology. Selected and Edited by Bemjamin Suchoff. Lincoln and London: University of Nebraska Press, 1997
Bartók Béla Írásai 3: Írások a népzenéről és a népzenekutatásról I. Közreadja Lampert Vera, lektorálta és szerkesztette Révész Dorrit. Budapest: Editio Musica Budapest, 1999
Beszélgetések Bartókkal. Interjúk, nyilatkozatok 1911–1945. A kötet anyagát összegyűjtötte, a szöveget gondozta, és a jegyzeteket írta Wilheim András. Budapest: Kijárat Kiadó, 2000
Béla Bartók: Écrits, Édités par Philippe Albèra et Peter Szendy. Genève: Édition Contrechamps, 2006
Vikárius László: „Bartók az integritás válságának idején: Két Bartók-írás Budapest zeneéletéről (1920/21)”, Muzsika 50/7 (2007. július), 8–13.
Bartók Béla Írásai 4: Írások a népzenéről és a népzenekutatásról II. Közreadja Lampert Vera, lektorálta és szerkesztette Révész Dorrit, Biró Viola. Budapest: Editio Musica Budapest, 2016
Tanulmányok, bevezetők, utószók
Kodály Zoltán: „A máramarosi román népzene. Bartók Volksmusik der Rumänen von Maramureș című könyvének ismertetése” (1923), in Kodály Zoltán: Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. Sajtó alá rendezte és bibliográfiai jegyzetekkel ellátta Bónis Ferenc. Budapest: Argumentum, 2007, 2. kötet, 436–439.
Demény János: „Bartók”, in Bartók Béla: Önéletrajz, írások a zenéről. Budapest: Egyetemi Nyomda, 1946, 5–43.
Szabolcsi Bence: „Bevezetés: Bartók Béla, az író és tudós”, in Bartók Béla válogatott zenei írásai. Összeálíltotta Szőllősy András. Budapest: Magyar Kórus, 1948, 5–7.
Kodály Zoltán: „A folklorista Bartók” (1950), in Kodály Zoltán: Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. Sajtó alá rendezte és bibliográfiai jegyzetekkel ellátta Bónis Ferenc. Budapest: Argumentum, 2007, 2. kötet, 450–455.
Zoltán Kodály: „Prefazione”, in Béla Bartók: Scritti sulla musica popolare, a cura di Diego Carpitella. Torino: Einaudi, 1955, VII–VIII. Magyarul: „Előszó egy olasz nyelvű Bartók-kötethez”, in Kodály Zoltán: Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. Sajtó alá rendezte és bibliográfiai jegyzetekkel ellátta Bónis Ferenc. Budapest: Argumentum, 2007, 2. kötet, 459–460.
Ferenc Bónis: „Gemeinsame musikalische und wissenschaftliche Werke von Béla Bartók und Zoltán Kodály”, in Documenta Bartókiana 1, herausgegeben von D. Dille. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964, 11–12.
David Clegg: „Das englische Programm der Kossuth-Symphonie”, in Documenta Bartókiana 1, herausgegeben von D. Dille. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964, 70–74.
Denijs Dille: „Bemerkungen zum Programm der symphonischen Dichtung „Kossuth” und zur Aufführung dieser Komposition”, in Documenta Bartókiana 1, herausgegeben von D. Dille. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964,75–104.
János Demény: „Bartóks Selbstbiographie aus dem Jahre 1905”, in Documenta Bartókiana 2, herausgegeben von D. Dille. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965, 109–110.
László Somfai: „Bartóks Selbstbiographie aus dem Jahre 1911”, in Documenta Bartókiana 2, herausgegeben von D. Dille. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965, 111–112.
Denijs Dille: „Bartóks Selbstbiographie aus dem Jahre 1918”, in Documenta Bartókiana 2, herausgegeben von D. Dille. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965, 113–116.
Denijs Dille: „Bartóks Selbstbiographie aus dem Jahre 1921”, in Documenta Bartókiana 2, herausgegeben von D. Dille. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965, 117–120.
Denijs Dille: „Bartóks Selbstbiographie aus dem Jahre 1923”, in Documenta Bartókiana 2, herausgegeben von D. Dille. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965, 121–114.
Oskár Elschek: „Epilóg nielen o Bartókovi…”, in Béla Bartók: Postrehy a názory. Bratislava: Štátne hudobné vydavateľstvo, 1965, 213–218.
Szőllősy András: „Jegyzetek”, in Bartók Béla Összegyűjtött Írásai, közreadja Szőllősy András. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1966, 807–809.
Denijs Dille: „Bartók und die Volksmusik”, Documenta Bartókiana 4, herausgegeben von D. Dille. Budapest: Ungarische Akademie der Wissenschaften, 1970, 70–128.
Christian Kaden: „Béla Bartók – Musikforscher und Komponist”, in Béla Bartók: Musiksprachen. Aufsätze und Vorträge. Leipzig: Philipp Reclam jun., 1972, 5–20.
Benjamin Suchoff: „Editor’s Preface”, in Béla Bartók Essays. Selected and Edited by Benjamin Suchoff. London: Faber & Faber, 1976, V–X.
Lampert Vera: Bartók Béla. A Múlt Magyar Tudósai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1976
László Somfai: „Vierzehn Bartók-Schriften aus den Jahren 1920/21. Aufsätze über die zeitgenössische Musik und Konzertberichte aus Budapest”, in Doumenta Bartókiana 5, herausgegeben von László Somfai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1977, 15–176.
Tallián Tibor: „Bartók-marginália”, Zenetudományi Dolgozatok 1979. Szerkesztette Berlász Melinda és Domokos Mária. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1979, 35–46.
Philippe A. Autexier: „Préface”, in Béla Bartók: Musique de la vie. Autobiographie, lettres et autres écrits, choisis, traduits et présentés par Philippe A. Autexier. Paris: Édition Stock, 1981, 7–11.
Szigethy Gábor: „Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét”, in Bartók Béla: A népzenéről. Az előszót és a jegyzeteket írta Szigethy Gábor. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1981, 3–7.
Tallián Tibor: „Bartók és a szavak” / „Bartók et les mots”, „Bartók and Words”, in Arion 13. Szerkeszti / Publié par Somlyó György. Budapest: Corvina, 1982, 67–83.
Somfai László: „Bevezető”, in Bartók Béla Írásai 1: Bartók Béla önmagáról, műveiről, az új magyar zenéről, műzene és népzene viszonyáról. Közreadja Tallián Tibor. Budapest: Zeneműkiadó, 1989, 9–10.
Tallián Tibor: „A közreadó előszava”, in Bartók Béla Írásai 1: Bartók Béla önmagáról, műveiről, az új magyar zenéről, műzene és népzene viszonyáról. Közreadja Tallián Tibor. Budapest: Zeneműkiadó, 1989, 11–20.
Bónis Ferenc: „Cigányzene? Magyar zene? Előjáték egy tudományos vitához”, in Bónis Ferenc: Hódolat Bartóknak és Kodálynak. Budapest: Püski, 1992, 59–73.
Bónis Ferenc: „Egy hamisított Bartók-önéletrajz”, in Bónis Ferenc: Hódolat Bartókan és Kodálynak. Budapest: Püski, 1992, 74–83.
Kovács Sándor: „The Ethnomusicologist”, in The Bartók Companion. Edited by Malcolm Gillies. London: Faber & Faber, 1993, 51–63.
Ferenc Fejtő: „Le message de Béla Bartók”, in Béla Bartók: Éléments d’un autoportrait. Textes de Béla Bartók réunis, présentés et traduits parJean Gergely, bilingue hongrois-français. Paris: L’Asiathèque, 1995, 11–16.
Jean Gergely: „Introduction”, in Béla Bartók: Éléments d’un autoportrait. Textes de Béla Bartók réunis, présentés et traduits parJean Gergely, bilingue hongrois-français. Paris: L’Asiathèque, 1995, 17–21.
Dorrit Révész: „Text, Versions, and Recycling in Bartók’s Writings: A Progress Report”, Studia Musicologica 37/1 (1996), 5–20.
Benjamin Suchoff: „Editor’s Preface”, in Béla Bartók: Studies in Ethnomusicology. Selected and Edited by Bemjamin Suchoff. Lincoln and London: University of Nebraska Press, 1997, V–XIX.
Lampert Vera: „A közreadó előszava”, in Bartók Béla Írásai 3: Írások a népzenéről és a népzenekutatásról I. Közreadja Lampert Vera, lektorálta és szerkesztette Révész Dorrit. Budapest: Editio Musica Budapest, 1999, 7–11.
Francisc László: Béla Bartók și muzica populară a românilor din Banat și Transilvania. Cluj-Napoca: Eikon, 2003
Philippe Albèra: „Béla Bartók, l’autre voie”, in Béla Bartók: Écrits, Édités par Philippe Albèra et Peter Szendy. Genève: Édition Contrechamps, 2006, 7–15.
Gróh Gáspár: „Öt fokon a végtelenbe”, in Bartók Béla: Írások a népzenéről. Budapest: Kortárs Könyvkiadó, 2008, 5–18.
Bartók Béla, a népzenekutató. Egy kiállítás képei és dokumentumai. Szerkesztette Pávai István. Budapest: Hagyományok Háza, 2008
Felix Meyer: „Bartók Béla Pro Musica-előadásának eredeti német változata (1927): Megjegyzések egy forráslelethez”, in Részletek az egészhez. Tanulmányok a 19. és 20. század magyar zenéjéről. Emlékkönyv a 80 éves Bónis Ferenc tiszteletére, a kötetet szerkesztette Ittzés Mihály. Budapest: Argumentum, 2012, 261–278.
Vikárius László: „Béla Bartók ako teoretik”, Slovenska Hudba XXXIX/4 (2013), 340–353.
Vikárius László: „Die Folklore-Tradition als Musikgeschichte. Gemeinsame und divergierende Ideen in den Schriften von Béla Bartók und Zoltán Kodály”, in Konzeptionen des musikalischen Denkens in der eropäischen Musikwissenschaft des 20. jahrhunderts (anlässlich des 100. Geburtsjahres von Jozef Kresánek). Herausgegeben von Markéta Štefková. Bratislava: Ústav hudobnej vedy SAV, 2014, 191–208.
Lampert Vera: „A közreadó előszava”, in Bartók Béla Írásai 4: Írások a népzenéről és a népzenekutatásról II. Közreadja Lampert Vera, lektorálta és szerkesztette Révész Dorrit, Biró Viola. Budapest: Editio Musica Budapest, 2016, 9–17.
Vikárius László: „Béla Bartók als Musiktheoretiker”, Musicologica Istropolitana XII. Bratislava: Univerzita Komenského, 2016, 129–150.
Biró Viola: „Utólagos megjegyzések a Bartók Béla Írásai 4. kötetének előmunkálataihoz”, Zenetudományi Dolgozatok 2020. Szerkesztette Kim Katalin (megjelenés előtt)