[Önéletrajz] (1905)

Csatkai Endre: „Bartók Béla soproni vonatkozásai”, Sopronvármegye, 1922. május 7., 3.

Gyűjteményes kiadás: DocB/2, 108–109.; BBI/1, 25.

Forrás: Sopron

Teljes dokumentum

SOPRONVÁRMEGYE

Bartók Béla soproni vonatkozásai.
Múlt alkalommal ismertettük a magyar zenetörténet kapcsolatait Sopronnal, ma kiegészítésül pár szóval a modern zenét akarjuk soproni vonatkozásaiban ismertetni.
A kapcsolatok itt is fennállnak, ha nem is sürüek. Operaelőadásaink egyre ritkábban vannak s mig még 20 évvel ezelőtt szinte követte a színház műsora a pesti operaházét, ma a legutóbbi magyar operákat csak hírből ismerjük, Hubay és Zichy Géza darabjainál állottunk meg.
, Zeneegyesületünk főleg klasszikus mestereket kultivál; nagy jelentőségűek históriai koncertjei, de hiába keressük műsorán Dohnányi, Weiner, Buttykay s más modern magyar müveit. Az első mesternek mindössze egy nagyobb darabja szerepelt Sopronban, egy korai vonós négyese (A-dur) a Haydn-Mozart-Beethoven körben (1902 III).
A magyar zene mai legkiválóbb alakját, Bartók Bélát azonban több szál fűzi Sopronhoz. 1905-ben az Irodalmi Kör meghívására jött Sopronba, mint fiatal zongorás s Bach meg Liszt darabjait játszotta nagy sikerrel. El alkalommal egy soproni újságiró kéréssel fordult hozzá, hogy közölje vele életrajzi adatait. A fiatal művész szívesen tett eleget, levele, melyben először írja
vele életrajzi adatait, ma Thier László zene-
történeti gyűjteményében van. Szívességből szó szerint közöljük :
»Életrajzi adataim ezek: Születtem 1881
Nagyszentmiklós, 7 év. elvesztettem apámat:
anyám Voit Paula nagy küzdelmek árán
nevelt fel. 10 év. fedezte fel Altdörfer ur tehetségemet Nagy-Szőllősön. Tanultam először Pozsonyban Erkel Lászlónál, végül a bpesti zeneakadémián (Thomán, Koessler).
Kossuth szinfóniámat Bpesten 1904-ben nagy sikerrel adták, utóbb Manchesterben,
Ez év mára-ban Budapesten, mint zongorásnak volt sikerem. 2 hét előtt teljes Manchesterben, egy hét előtt teljes magyarságával feltűnést keltett zenekari suitem Bécsben. Ilyet ugyan még nem irtam magamról, de mit tehetek róla: egy életrajzban épen ezek a »sikerek«
a legfontosabbak. Hazafias üdvözlettel igaz hive Bartók Béla. Az az »
Altdörfer ur,« aki Bartókot felfedezte, a mi zongoraművészünk édes atyja.
Sopron zenei múltjában óriási a jelentő
sége; zeneszerzői működéséről már múltkor megemlékeztünk; nagy érdeme az ev. egyházi énekkör megszervezése, mely ké-
sőbb a Dalfüzérré alakult át. Korálkönyvet is adott ki (1873). Nem utolsó érdemei közé tartozik Bartók Béla felfedezése sem. Mint fiától, Altdörfer tanár úrtól hallottam,
látogatóban volt Nagyszőllősön, hol Bartók anyja tanítóskodott. Így történt a felfedezés.
A mester már nem érte meg a tanítvány sikereit, 1898 áprilisában hunyt el.
‘ Bartókot, a zeneszerzőt nem ismeri Sopron. A nép dalos ajkáról, primitív hangszereiről tanulja s lesi el dallamvezetését, harmóniát, ami ma Sopronban, hol a klaszikus, kicsiszolt muzsikája tartja fogja a lelkeket, egy kevés idegenkedésre biztosan találna. Ha nem is közvetlenül, tanítványai Bartóknak Takács Jenő, akinek nemrégiben hallottuk pár, teljesen szokatlan, de feltétlenül művészi alkotását. Reméljük, hogy a soproni közönség tapsa nem az udvariasság, hanem a megértés jele volt. Csatkai Endre.